A Horizont Galéria 2017-ban is folytatja művészetközvetítő tevékenységét. Tavaly február végén indult Horizont Talks című programsorozatunk a kortárs művészet néhány speciális kérdését, területét járja körül. A következőp alkalom 2017. február 25-én, Fehér Dávid A Festészet vége? című előadása lesz.

A Horizont Galéria 2017-ban is folytatja művészetközvetítő tevékenységét. Tavaly február végén indult Horizont Talks című programsorozatunk a kortárs művészet néhány speciális kérdését, területét járja körül. Egy, az előadásokat összekötő téma vizsgálata helyett, minden meghívott előadót arra kértünk, hogy saját szakmai tapasztalataiból, kutatásából merítve emeljen ki egy számára különösen izgalmas problémát, területet.

A sorozat következő alkalma FEHÉR DÁVID: A festészet vége? című előadása.

"A művészetelméleti diskurzusoknak gyakran visszatérő tárgya a művészet és ezen belül is elsősorban a festészet halála, majd feltámadása. A huszadik század elejétől fogva egymást váltják a „poszt-festészeti” és „új festészeti” tendenciák és állapotok. Az utóbbi években újra az érdeklődés középpontjába került a festészet aktualitásának kérdése: kiállítások, konferenciák és kutatások követik egymást, amelyek a festészet fogalmi és mediális kiterjesztésére vállalkoznak, szó szerint és átvitt értelemben is szétfeszítve a hagyományos táblakép kereteit és keretrendszereit. David Joselit nevezetes esszéjében „önmaga melletti festészetről” ír (Painting Beside Itself), Isabelle Graw pedig a – Rosalind Krauss-i értelemben vett – „posztmediális állapot” kihívásait nyomatékosítja, és ezáltal egy sajátosan „tranzitív” festészetfogalom kidolgozását szorgalmazza, mintegy leszámolva a „tiszta médium” és a „médiumspecifikusság” Clement Greenberg-i utópiájával. Leegyszerűsítve: a festészetet többé nem csak festékkel lehet művelni, hanem a legkülönfélébb módszerekkel és médiumokkal. Kérdés azonban, hogy mit jelent ebben a kiterjesztett fogalmi térben a festészet, és miben rejlik az aktualitása. Előadásomban a „festészet melletti/utáni festészet” kortárs kérdéseire reflektálok. Kiindulópontom a Tate Modern Painting After Technology című bemutatója, illetve a müncheni Museum Brandhorst és a bécsi Mumok Painting 2.0 című tárlatai, amelyek a festészet és a tömegmédiumok viszonyának kérdését gondolták újra a digitális képinfláció és a kortárs vizuális kultúra kontextusában. Olyan alkotókat állítottak a vizsgálat középpontjába, mint Sigmar Polke, Albert Oehlen, Christopher Wool és Wade Guyton, és ezáltal a festészet „mediális fordulatához”, a pop, illetve a poszt pop jelenségeihez nyúltak vissza, a technikai sokszorosíthatóság dilemmáit a posztdigitális művészet kontextusába helyezve. Szintén fontos kérdésként merül fel az utóbbi időkben az absztrakt festészet sorsa: mennyiben tekinthető a modernista absztrakció sajátos gyászmunkának, ahogy erre Yve Alain-Bois utalt, mennyiben írhatók le Laura Hoptman kifejezésével a kortárs absztrakció kulcspéldái atemporális festészetként, mit jelent napjainkban az absztrakt expresszionizmus, illetve a hard edge tendenciáihoz való visszatérés, és mennyiben oldják fel az „új absztrakt” festők a festészet halála és feltámadása közötti feszültséget. Előadásom a fenti kulcsszövegekből és kiállításokból kiindulva egy-egy műalkotásra fókuszálva vet számot az eltemetett majd feltámasztott, megszüntetve megőrzött festészet nyitott kérdéseivel, és arra is reflektál, hogy a globális elméleti diskurzusok mennyiben alkalmazhatók magyarországi alkotásokra."
Fehér Dávid

Időpont: 2017. február 25., szombat 16:00 óra
Belépő: 500 HUF
Az előadás magyar nyelvű.

A Horizont Talks további felkért előadói: Fenyvesi Áron kurátor – a budapesti Trafó Galéria vezetője, Angel Judit művészettörténész, kurátor – a Tranzit.sk igazgatója, Szoboszlai János, az MKE Képzőművészet-elmélet tanszék vezetője.

horizont talks weboldalra 06 1